A XIII. század közepén Dzsingisz kán által elindított eurázsiai hódítás unokája, Kublaj kán idejében érte el csúcspontját. A Mongol Birodalom keleten meghódította Koreát, nyugaton pedig kifosztotta Lengyelországot, és elérte a Földközi-tengert.

Amikor a Mongol Birodalom befolyása elérte a Római Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt, a Vatikán pápája veszélyt érzett. Elküldött egy üzenetet Kublajnak, amelyben arra kérte, hogy térjen vissza az Istenhez, mire Kublaj így válaszolt: „Mivel folyamatosan győzök, ez az Isten akarata.”

A velencei kereskedőcsalád, a Polo család azonban úgy tűnik, hogy ezt a helyzetet lehetőséggé akarta változtatni. Niccolò Polo fiával, Marcoval együtt ekkor utazott a Mongol Birodalom fővárosába, Khanbaliqba (Qanbaliq). Marco ezt követően Kublaj szolgálatába állt, és 17 éven át szolgált mongol hivatalnoknak. Miután visszatért Velencébe, Marco megírta és kiadta a „Keleti Utazás” című bestseller könyvet, amelyben összefoglalta a mongolországi életet.

A Netflix 2014-ben mutatta be ezt az eredeti sorozatot, amely Marco Polo „Keleti Utazása” című könyve alapján készült. A sorozat a Rotten Tomatoeson mindössze 30%-os értékelést kapott (a nézők viszont pozitív véleményt fogalmaztak meg), és a Netflix is a második évad után befejezte a sorozatot. Úgy tűnik, hogy a hatalmas költségvetés ellenére nem sikerült elérni a várt nézettséget.

Az ázsiai nézők számára azonban élvezetes lehet látni, hogy az angolszász világ hogyan ábrázolja a középkori Kelet-Ázsiát. A sorozatban a XIII. századi Kelet-Ázsia legfontosabb eseményeit ábrázolják. Marco Polo a történetben muszlim matematikusokkal együtt ostromgépeket épít, amelyeket Kublaj használ a kínai Szung-dinasztia elpusztítására.

A Szung-dinasztia, a kínai hagyományos dinasztia bukása azt jelentette, hogy Ázsia nemzetközi rendje teljes mértékben mongol központúvá vált. Az ázsiai nézők biztosan tudnak majd gondolkodni arról, hogy ebben az időszakban mi történt a saját országukban. A koreai Korjo-dinasztia csatlakozott Kublaj kánhoz, Kublaj pedig megtámadta Japánt. Dél felé Vietnámot is megpróbálta meghódítani.

A vizuális megjelenítés is kiváló lehet az ázsiai nézők számára. A sorozat hűen ábrázolja a XIII. századi Kelet-Ázsia civilizációját. A Dél-Szungban olyan tisztviselők jelennek meg, akik valóban a Szung-dinasztia idején viselt hivatalos ruhákat, és a mongolok is megőrizték a sajátos frizurájukat és nomád szokásaikat. Látható, hogy a Dzsin, a Dzsurdzsen és más, akkoriban Ázsiában jelen lévő népek hogyan fizettek adót a Mongol Birodalomnak.

A sorozatban azonban komoly orientalizmus is megfigyelhető. A sorozatban számos harcművészeti szakember szerepel, akik megjelenésükkel folyamatosan olyan képet festenek a valódi XIII. századi Ázsiáról, amely nincs összhangban a valósággal. A sorozatban például a Dél-Szung hatalmú embere, „Jia Sidao” harcművészeti szakember. Akik ismerik a középkori kelet-ázsiai civilizáció nemesembereit és konfuciánus tudósait, biztosan nevetségesnek tartják ezt a beállítást.

Ennek ellenére a sorozat felkeltheti az ázsiai nézők érdeklődését. Különösen a koreai és japán televíziós sorozatokban az alacsony költségvetés miatt nem szoktak jól ábrázolni középkori vagy ősi városokat. A koreai televíziós sorozatokban még a 4-7. századot ábrázoló sorozatokban is 18. századi hagyományos házakat mutatnak be. Az ázsiai nézők számára lehet, hogy elegendő lehet, hogy látják, hogyan rekonstruálja Hollywood a középkori konfuciánus civilizációt a pénz és a technika segítségével.