Marco Polo: Kelet-Ázsia egy európai szemszögéből

A 13. század közepén, Dzsingisz kán által elindított eurázsiai hódítás unokája, Kublaj kán idejére érte el csúcspontját. A Mongol Birodalom kelet felé Korea meghódításával, nyugat felé pedig Lengyelország kifosztásával és a Földközi-tenger elérésével bővült.

Amikor a Mongol Birodalom hatása eljutott a Római Birodalom fővárosáig, Konstantinápolyig, a Vatikán pápája fenyegetve érezte magát. Kublaj kánnak egy levelet küldött, melyben arra kérte, hogy térdeljen meg Isten előtt, de Kublaj így válaszolt: „Mivel folyamatosan győzelmes vagyok, ez bizonyítja, hogy Isten akarata ez.”

A velencei Polo család azonban úgy tűnik, hogy lehetőséget látott ebben a helyzetben. Niccolò Polo fia, Marco ekkoriban ellátogat a Mongol Birodalom fővárosába, Khanbaliqba (Qanbaliq). Marco ezután Kublaj kán szolgálatába állt, és 17 évig mongol tisztviselőként dolgozott. A mongolországi élete után Velencébe visszatérve kiadta a „Keleti utazások” (Il Milione) című, nagy sikerű könyvet.

A Netflix 2014-ben mutatta be ezt az eredeti sorozatát, amely Marco Polo „Keleti utazások” című művén alapul. A sorozat alacsony, 30%-os értékelést kapott a Rotten Tomatoes-on (a nézők pozitívan fogadták), és a Netflix a 2. évad után befejezte. Úgy tűnik, hogy a hatalmas gyártási költségek ellenére nem sikerült elérni a megfelelő nézettséget.

Ázsiai nézők számára azonban szórakoztató lehet látni, hogy az angolszászok hogyan ábrázolják a középkori Kelet-Ázsiát. A sorozatban a 13. századi Kelet-Ázsia legfontosabb eseményeit mutatják be. A sorozatban Marco Polo muszlim matematikusokkal együtt ostromgépeket épít, amelyeket Kublaj kán a Song-dinasztia elpusztítására használ.

A Song-dinasztia, amely egy klasszikus kínai dinasztia volt, bukása azt jelképezi, hogy Ázsia nemzetközi rendje teljesen a mongol központúság irányába tolódott el. Az ázsiai nézők könnyen felidézhetik a saját országukban ebben az időszakban történteket. A koreai Goryeo-dinasztia Kublaj kán szövetségesévé vált, Kublaj pedig Japánra támadt. Délre Vietnám meghódítására is kísérletet tett.

A vizuális megjelenítés is kiváló az ázsiai nézők számára. A sorozat hitelesen ábrázolja a 13. századi kelet-ázsiai civilizációt. A Déli Song-dinasztia tisztviselői a Song-dinasztia idején viselt hivatalos ruhákat és kalapot viselnek, a mongolok pedig jellegzetes copfjukat és nomád szokásaikat őrzik. Láthatjuk, hogy a jurchenek és más, akkoriban Ázsiában létező népek hogyan fizetnek adót a Mongol Birodalomnak.

Ugyanakkor a sorozatban komoly orientalizmus is megmutatkozik. Számos harcművész szerepel a sorozatban, akik megjelenésükkor olyan jeleneteket hoznak létre, amelyeknek semmi közük a valós 13. századi Ázsiához. Különösen a Déli Song-dinasztia hatalmas embere, „Jaszado” egy harcművész. Akik ismerik a középkori kelet-ázsiai civilizáció nemeseinek és konfuciánus tudósainak szerepét, azoknak ez a beállítás nevetségesnek tűnhet.

Ennek ellenére a sorozat felkeltheti az ázsiai nézők érdeklődését. Különösen a koreai és japán tévésorozatokban gyakran vannak költségvetési problémák, így nem tudják jól ábrázolni a középkori vagy ókori városok hangulatát. A koreai tévésorozatokban még a 4–7. században játszódó sorozatokban is 18. századi hagyományos házak jelennek meg. Az ázsiai nézők számára tehát a hollywoodi pénzből és technológiával megvalósított középkori konfuciánus civilizáció látványa önmagában is értékes lehet.